Kereken 96 órát hajóztunk, míg megérkeztünk a kanadai Devon Island csücskéhez, a Beatrice Pointhoz. Ez az Észak-Nyugati Átjáró bejárata ( North West Passage ), a Lancaster Sound . Egy kis sziget által kínált helyen vetettünk horgonyt. Mindenki jól van, de voltak események….
Idézet az átkelésen elhangzottakból:
ORSI ( Első nap a Titanicról beszélgetve ): Nem értem, hogy tudta a jég a hajó oldalát felszakítani.lehet, hogy a víz alatti rész keményebb..
HAJÓ-JÉG ( Harmadik nap,hajnali 2 ó.30p. ): BUMMMM-QQQQRRRRR.QQQQRRRRRR-
ZOLI ( A WC-ből kilépve ): BAAZ::::MEG!
CSENGE ( A Térkép asztalnál ): “A KÚ. ÉLETBE” X2 , HOGY KERÜLT EZ IDE ? A KÚ.. A KÚ..
ZOLI : “A KÚ. ÉLETBE” X (4-14)
ORSI ( Felriadva ): ….???
KRISTÓF: Nyugodtan alszik tovább.
CSENGE ( a fedélzeten ) : “A KÚ. ÉLETBE” X kb.12
ZOLI: Leveszi a motor sebességét, majd feltépi a padlódeszkát, és : Istennek Hála!
CSENGE ( Később ): Az egyik jég akkora volt, hogy alig tudtam lelökdösni a fedélzetről!
ZOLI: Ezért vettünk vas hajót.
A CSALÁD : ( Egy nap múlva a horgony dobás után Kanadában ): HALLELUJA!