A helyzetünk és a lehetőségeink az elmúlt két napban óráról órára változtak. Elértünk Cambridge Bay-be s ezzel megérkeztünk az eredetileg tervezett városkába. Azonban úgy tűnt nagyon is időben értünk ide s kedvünk is lenne tovább hajózni. No a problémák itt kezdődtek. Tuktoyaktuk a következő lehetséges célpont, innen 700 mérföldre. Nagyon sok utánajárás után a helyi hivatalból felhívták az ottani hivatalt és kiderítették: Ott nincs daru ami kiemelné a hajónkat. Talán ha felhajózunk a Mackenzie folyón, ott van egy nagyobb város Inuvik. Ott biztos van daru. Tegnap estére ez is bizonytalanná vált, s ma reggelre bebizonyosodott, hogy a folyó torkolata nem hajózható, olyan sekély. Közben egy helyi jótevőnk a hivatalból felhívta az amerikai követséget, hogy mi van ha csak úgy, vízum nélkül megérkezünk Alaszka valamelyik városába. Közben az épp itt szállító vontató hajó másod
tisztje is igyekezett segíteni s sok körön keresztül  kiderítette, hogy Tuktoyaktukban valóban nincs daru a városkában, azonban az ö szállítmányozó cégüknek van valamilye –talán egy darus uszály- amivel mégiscsak ki tudják emelni a hajónkat. Szóval ha azt mondom a helyzet kaotikus akkor nem túlzok, de lassacskán kezd derengeni az ég. A jelen állás szerint ma délután mégiscsak elindulunk, erre utal az is, hogy délelőtt nem csak kommunikáltunk hanem kormányt is javítottunk. A következő 500 mérföldet a tervek szerint talán megszakítás nélkül, vagy igen kevés megállóval kell megtennünk. Itt tavalyi évben például már  szeptember 15.-én befagyott a tenger…. Igyekeznünk kell !