Pánikszerűen indultunk el szerda este a védett öblünkből, igaz nem így terveztük. Bár senki nem volt kipihent, ráadásul épp előtte fogtunk négy halat melyek még ott hevertek megpucolatlanul, de indulnunk kellett. A dolog jó oldala, hogy szűk 24 óra múlva megérkeztünk egy nagyon kicsi Small Boat Harborba Adak szellemvárosába. A hidegháború ideje alatt itt igazi város volt, rengeteg emberrel, kultúrházzal, élettel és persze irgalmatlan sok fegyverrel. Manapság csak üres házak, egy igazi repülőtér és repülőgépek leszállásra is alkalmas széles aszfaltozott utak emlékeztetnek a múltra. Nagyon sokat kellett gyalogolnunk mire találkoztunk egy élő emberrel. Azután még eggyel. Mindketten ma érkeztek….mint mi.