A mai napra partra szállást és a síremlékek megnézését terveztük. Nem mindennapi a hely és nem mindennapi események következtek.  Apró dinginkkel idén eddig még mindig csak kieveztünk a partra. Ezúttal túl erős volt a szél, ezért most először feltettük az

A mai napra is mértéktatón egy mindössze 30 mérföldes távot terveztünk. Célunk a Bilot Island, vagyis az az öböl, amit Sir John Franklin két hajójáról a HMS Erebus-ról és a HMS Terror-ról neveztek el az utódok. A parton síremlékek vannak.

A mai úti célunknak a mindössze 30 mérföldre lévő Rigby Bay -t jelöltük meg. Ennek ellenére nagyon elfáradtunk ezen a nem is olyan rövidke szakaszon. Szembe szél, nagy hullámok és többször hóesés. Az egyik váltásnál mikor Csenge jött ki így

Bő hátszélben tovább  indultunk a Lancaster Soundban nyugat felé.  A mai utunk a Devon Islandon lévő Graham  Harbourig tartott, 22 órát hajóztunk és 103 mérföldet tettünk meg. Hajnalra értük el a horgonyzó helyet s addigra a szél alaposan megerősödött. Nagy

Nem indultunk nagyon korán, hogy még egyszer láthassuk a rozmárokat. Ezt követően előbb motorral, majd genakkerrel végül nagy szélben hátszelezve haladtunk a tavalyról ismert Dundas Harbour felé. Majdnem éjfél lett mire leengedtük a horgony. A fenék éppúgy, mint tavaly idén

Előző este horgonyzás után dingibe szálltunk és partra léptünk. Jól esett egy kis kirándulás. Este  elkészítettük az első rozmár fényképeinket, majd végre végig alhattuk az éjszakát. Reggel nem keltünk korán. Mára pihenés és a környék megismerése volt a program. Hajóval

Kereken 96 órát hajóztunk, míg megérkeztünk a kanadai Devon Island csücskéhez, a Beatrice Pointhoz. Ez az Észak-Nyugati Átjáró bejárata ( North West Passage ), a Lancaster Sound .  Egy kis sziget által kínált helyen vetettünk horgonyt. Mindenki jól van, de

Immár két éjszakán túl vagyunk és egyenlőre az út harmadánál járunk. (73fok 26,6N; 064fok,57,7W) A Lancaster Sound felé tartunk, az elmúlt évből már jól ismert Dundas Harbour irányába. Összesen 500 mérföld, úgy értem pont-pont között. Tegnap azonban krajcolgatnunk kellet szembe

Úgy döntöttünk, elindulunk. Már csak néhány dolgot kellett letudnunk. Ilyen az üzemanyag és a víz kannákkal, no meg  csónakkal való behordása a hajóra, az élelmiszerkészletek végső feltöltése, valamint a nem működő autopilot szerelése. Délután 3-óra lett mire mindennel elkészültünk és

Upernavik kikötője nem csak nyitott, de kicsi is. Tavaly az első 24 órában 7 alkalommal kellett átkötni a hajónkat. Most gyakorlottabbak és szerencsésebbek voltunk, így ez a szám háromra mérséklődött. Az utoljára a kikötőbe bekukkantó jéghegy elől menekültünk el, mint